Előző stratégiák

2016-2020

BE SMARTER than 5 years ago
2016-ban életbe lépett negyedik fenntarthatósági stratégiánk fő célkitűzése, hogy váljon a fenntarthatóság a Telekom üzletének részévé. A stratégia fókuszterületei a klíma, az edukáció és a digitális fenntarthatóság.

2011-2015

A Magyar Telekom harmadik Fenntarthatósági stratégiájának megvalósult célkitűzése az volt, hogy  addigi pozícióját megtartva a fenntarthatóság váljon a Magyar Telekom identitásának részévé, ezzel is versenyelőnyt biztosítva a vállalat számára hosszú távon. Az ötéves stratégia fókuszai között szerepelt a fenntarthatóság fogalmának bevezetése, kisajátítása és kategóriaépítés; a társadalmi és környezeti célú innovációk megvalósítása; szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, valamint fenntartható szállítói lánc kidolgozása és elindítása. A Telekom működése 2015-ben a stratégia záró eredményeként 100%-ban karbonsemlegessé vált.

2008-2011

A Magyar Telekom második Fenntarthatósági stratégiájának megvalósult célkitűzése az volt, hogy addigi pozícióját megtartva a vállalat vezető fenntarthatósági szerepe váljon a munkatársak és az ügyfelek számára is láthatóvá. A stratégiát alakító legfontosabb tényezők voltak: hazai és nemzetközi szabályozások (Nemzeti Éghajlat-változási Stratégia, az EU klímavédelmi terve, Nemzeti Fenntartható Fejlődés Stratégia, az EU Fenntartható fejlődés stratégiája, a megújult Lisszaboni stratégia); az érdekelt felek (stakeholderek) igényei; globális és hazai problémák és trendek (klímaváltozás, digitális felzárkóztatás, különböző társadalmi problémák); iparági trendek és legjobb gyakorlatok.

2005-2008

A Magyar Telekom Csoport, mint vezető infokommunikációs szolgáltató Közép-Európában 2005 előtt elérte a vezető szerepet a környezetvédelemben is. A 2005–2008-as időszak Fenntarthatósági stratégiájának teljesített célkitűzése az volt, hogy társaságunk – miközben fenntartja vezető környezetvédelmi szerepét – vezető pozíciót érjen el a fenntarthatóság terén is. Ez magában foglalta a fenntarthatósági elv core businessbe történő beépítését, a folyamatok, szervezetek működésének felülvizsgálatát, a nemzetközi irányelvek alkalmazását, valamint új kommunikációs és együttműködési irányok kijelölését is.