Sajtóközlemények

Budapest, 2008. április 14.

Mobiltelefonos tárlatvezetéssel teszi teljesebbé A Lipcse-jelenség kiállításra ellátogatók élményeit a Műcsarnok és kommunikációs partnereként a T-Mobile. A legnagyobb hazai mobilszolgáltató ugyanis a vizuális kultúra befogadását újszerű eszközökkel, a szinte mindenki által használt mobiltelefonnal kívánja segíteni.

Kapcsolja be mobiltelefonját! – ezzel a múzeumokban szokatlan felszólítással találkozhatnak a Műcsarnok legújabb, május 18-áig látható, A Lipcse-jelenség címet viselő kiállítására érkezők. A kiállítótérbe lépve ugyanis a T-Mobile erre a célra kifejlesztett rendszerének köszönhetően a 06 30 3030 260-as számot tárcsázva a termekben látható alkotásokról további információkat kaphatnak a látogatók magyar, illete angol nyelven. A "virtuális tárlatvezető" a kiállítás tematikáját követő menürendszer megfelelő menüpontját kiválasztva segíti a látogatókat (általános információk, Memoár szekció, Placebo szekció, Zoom szekció, Bad Painting szekció).

A rendszer azonban ennél többet is kínál. A bluetooth-kapcsolat révén különleges közvetítőszerepet játszik, és a kiállítás statikus keretein túllépve a vizuális élményt egy 3D-s enteriőrképet, valamint a kiállító művészek egy-egy művét a telefonokra továbbítva a mobiltelefonok képernyőire is kiterjeszti. Sőt, Tilo Baumgärtel Megafon című, a Placebo szekcióban megtekinthető, több mint 3 perces videomunkája is lejátszható és "elvihető” az arra alkalmas mobilokkal. A bluetooth-tartalom fogadása díjmentes, és a mobiltelefonos tárlatvezetés minden hazai szolgáltató ügyfele számára elérhető, a szekciókat ismertető információs számot bármely belföldi mobil-előfizető a díjcsomagjának megfelelő díjazással, külföldi mobilról pedig a roaming-tarifájának megfelelően hívhatja.

A Lipcse-jelenség kiállítás a főként festészeti, de az évek során új médiumokkal bővült kortárs lipcsei képzőművészeti színtér megismertetésére vállalkozik 15 művész mintegy 80 munkájának bemutatásával. A lipcsei iskola egyre inkább ismerősen csengő fogalom a képzőművészet iránt érdeklődők körében, egyre többen hallottak már hatásáról, művészekről, akiket a lipcsei iskola inspirált, de keveseknek volt alkalma látni az eredeti munkákat, és azt is kevesen tudják, hogy lipcsei művészeten egy sokszínű, igen látványos, szórakoztató és egyben tartalmas vizuális nyelv értendő. A megjelenítési módok egymástól eltérők lehetnek: a minimalista, absztrakcióba hajló előképek ugyanúgy élnek az új lipcsei festészetben, mint a realista-szürrealista, hipervalóságot szimuláló, történelmi tapasztalatokat magába integráló szemlélet és vizualitás.

Az utóbbi 8-10 év művészeti és műkereskedelmi szempontból egyik legérdekesebb jelensége a Lipcsében kibontakozó festészeti boom. A ma "Új Lipcsei Iskolának” nevezett festészeti iskola különböző művészeti és társadalmi jelenségek különleges konstellációjának köszönheti megszületését. A vasfüggöny lebomlását és a német egyesülést követő években számos fiatal képzőművész érkezett Nyugatról a lipcsei Grafikai és Könyvművészeti Főiskolára, akiknek működése, szelleme megtermékenyítette és egyben felülírta a művészeti iskola elavult, akadémikus stílusát és az erős, főként realista festészeti tradíciót. A hagyomány átírásából Lipcsében kialakuló közös stiláris és szemléleti jellemzők a 90-es években meghatározták a festészeti gondolkodást Németországban, de a jelenség hamar keresett művészeti termékké vált világszerte is. Neo Rauch, Martin Kobe, Matthias Weischer, David Schnell és mások napjainkban a világ kiállítótermeinek sztárfigurái, a műkereskedelmi rekordeladások szereplői. Lipcse minta és tanulmányozandó jelenség nem csak művészeti kvalitásait tekintve, hanem a művészet menedzselése tekintetében is.