Sajtóközlemények
19.265 ALKALMAZOTT VÁLASZAI ALAPJÁN 2004 LEGJOBB MUNKAHELYEI:T-MOBILE MAGYARORSZÁG TÁVKÖZLÉSI RT. DEBRECENI HŐSZOLGÁLTATÓ RT.
Budapest, 2004. november 3.
A Hewitt Inside és a Figyelő immár negyedszer megrendezett Legjobb Munkahely-felmérésében idén 95 vállalat 19.265 munkavállalója vett részt.
A
korábbi hagyományoktól eltérően, a jobb
összehasonlíthatóság érdekében, idén először
két, "Kis-és középvállalatok", valamint
"Nagyvállalatok" kategóriában mérettethették
meg magukat a vállalatok. A kutatás
eredményei alapján 2004-ben Magyarország
Legjobb Munkahelye a Debreceni Hőszolgáltató
Rt. és a T-Mobile Magyarország Távközlési
Rt. lett.
"A munkatársaim döntő többsége sem
gondolja másképpen, ahogy én: a közös
sikerhez kell egy csapat, ahol a hátvédekre
ugyanúgy szükség van, mint a góllövő
csatárokra."
Csonka Tibor, a
Debreceni Hőszolgáltató Rt. vezérigazgatója
"A T-Mobile sikereinek titka
a csapatmunka és az a törekvésünk, hogy a
munkatársainkkal való munkakapcsolatunkban,
a számukra nyújtott juttatásainkban mindig
ott legyen a "személyes többlet". Nagyon
komoly elismerésnek, munkatársaink részéről
pedig eddigi hatékony együttműködésünk
visszaigazolásnak tekintem ezt a díjat.
Hiszem, hogy ügyfeleink és partnereink
elégedettségének egyik tényezője is ez a
magas szintű dolgozói elkötelezettség."
Sugár András, a T-Mobile
Magyarország Távközlési Rt. vezérigazgatója
Veres Rita, a Hewitt
üzletágvezetője a 2004-es Legjobb Munkahely
felmérés legfontosabb tendenciáit a
következőképp összegezte:
"A
felmérés eredményei alapján elmondhatjuk,
hogy - a tavalyi trendekhez viszonyítva - az
alkalmazottak kritikusabban szemlélik
vállalatukat – a termék- és a munkaerő
piacon elért sikereik tekintetében egyaránt.
Némiképp csökkent elkötelezettségük és
európai, illetve amerikai társaikhoz
hasonlóan, a magyar munkavállalóknak is
egyre inkább racionális és nem csupán
érzelmi indokokra van szükségük ahhoz, hogy
szeressék vállalatukat és hosszabb távon is
potenciális munkahelyként tekintsenek rá."
A Hewitt Associates és az
amerikai Fortune magazin első ízben 1997-ben
állította össze a "Legjobb 100 munkahely"
listáját. Négy évvel később, 2001-ben, a
Hewitt Associates leányvállalata, a Hewitt
Inside Consulting és a Figyelő gazdasági
hetilap a magyar vállalatok körében is
elvégezte a felmérést.
Azóta három év telt el és mára
már elmondhatjuk, hogy a Legjobb
Munkahely-felmérés - kinőve a gyermekcipőből
- Magyarország legátfogóbb alkalmazotti
elégedettség- és elkötelezettség-felmérése
lett. A szélesedő résztvevői bázisnak
köszönhetően a felmérés eredményeiből kapott
információk köre évről-évre bővül, lehetővé
téve iparági és regionális összehasonlítások
készítését, valamint a legjobb vállalati
gyakorlatok bemutatását.
Az elmúlt évekhez hasonlóan, az
idei felmérés eredményei is érdekes
tendenciákat tártak fel.
Gazdasági háttér
Az élesedő termékpiaci
versenyhelyzet munkaerőpiacra gyakorolt
hatása hosszútávon is érvényesül - az elmúlt
években munkahelyük biztonságát illetően
elbizonytalanodott munkatársak nem nyerték
vissza vállalatukba vetett hitüket. A
gazdaság egészében tapasztalható
konszolidáció hatásai miatt előtérbe került
a vállalatok hatékonyság-növelésének
kérdése. A kedvezőtlen makrogazdasági
kondíciók - erős nemzeti valuta, magas
belföldi kamatszint - következtében a
munkavállalók gyakran a bérek
visszafogásával, sőt olykor
létszámleépítéssel kénytelenek szembesülni
és ez pesszimistább hozzáállásukban köszön vissza.
Kritikusabb hozzáállás - enyhén
csökkenő elkötelezettség
A 2003-as tendenciákhoz képest
kissé - mintegy 2%-kal - lazult a
munkavállalók munkahelyükhöz való kötődése
és ezzel párhuzamosan tovább erősödött a
munkavállalói öntudat. Az alkalmazottak
egyre inkább felismerik értékeiket, és
határozott igényekkel fordulnak munkáltatóik
felé. Az elkötelezettség főként a fiatal
munkavállalók körében mutat erőteljesebb
gyengülést, ezért a fiatal tehetségek
megtartása egyre nehezebb feladat a
vállalatok számára.
"A magyar munkavállalók
elkötelezettségének csökkenéséhez hozzájárul
a már tavaly is felbukkant tendencia, mely
szerint a magyar dolgozók inkább kifelé, más
munkahelyek felé tekintgetnek" - fogalmazott
Veres Rita. "Állandóan összehasonlítják
saját munkahelyüket a hallomásból
ismertekkel - és természetesen a szomszéd
kertje mindig zöldebbnek tűnik" - tette
hozzá. A mélyebb statisztikai elemzések
egyértelműen rámutattak: a cég
sikerességének megítélése a vártnál sokkal
nagyobb mértékben befolyásolja a dolgozók
hűségét. 2003-hoz képest csökkent azon
munkavállalók száma, akik úgy gondolják,
hogy jelenlegi munkahelyük jobb, mint más
cégek. Ráadásul a magyar munkavállalók az
évek múlásával egyre kritikusabbak
vállalatuk működésével szemben.
Az önmegvalósítás rögös útján
A felmérés eredményeit tekintve
szembetűnő, hogy a magyar munkahelyek nem
tudják kihasználni a munkavállalók
munkaszeretetükből fakadó lelkesedését. Az
alkalmazottak 72%-a szereti munkáját, mégis
mindössze 43%-uk látja saját munkájának
értelmét. A dolgozók ilyen irányú motiválása
elvileg nem elképzelhetetlen - a korábban
csatlakozott EU-tagállamok vállalatai
általában nagyobb hatékonysággal oldják meg
ezt a feladatot: az alkalmazottak napi
munkájuk során jobban ki tudják aknázni
meglévő képességeiket, mint Magyarországon,
vagy a "keleti blokk" többi államában.
Ezek szerint a magyar
munkavállalók képességeikhez képest
alacsonyabb szintű munkát végeznek,
túlképzettnek tartják magukat és ez
természetesen kedvezőtlenül befolyásolja
munkakedvüket is. A cégek hamarosan
kénytelenek lesznek szembe nézni a ténnyel:
ez a jelenség hosszú távon nem fenntartható.
A felmérés adatai is ezt igazolják:
amennyiben a jelenlegi helyzet nem változik,
az elkötelezettség további esésére kell
számítanunk, hiszen a magyar munkavállalók
tudatosságához tartozik az is, hogy egyre
kevésbé érik be a képességeiken aluli
feladatokkal. A magyar helyzetet az is
súlyosbítja, hogy a régi EU tagországokban
lényegesen nagyobb mozgásterük van a
dolgozóknak saját munkájuk végzéséhez
szükséges döntések meghozatalában. E
tekintetben az átlagos magyar vállalatok még
a kelet európai átlagnál is rosszabb eredményűek.
Multi ugródeszkák - tudatos választás
Nem tévhit az a tény, hogy a
magyar munkavállalók hajlamosak jó
ugródeszkának tekinteni a multi cégeket.
Megállapításunkat alátámasztja az is, hogy
az itt dolgozók kevésbé terveznek
vállalatuknál maradni. Egyértelműen a multik
mellett szól, hogy több, más munkahelyeken
is kamatoztatható tudást szerezhetnek az itt
dolgozók, tehát jó befektetésnek érzik az
itt eltöltött időt. Ezzel párhuzamosan a
multik dolgozói magabiztosabbak
elhelyezkedésüket tekintve: egy multi cég
dolgozóját sokkal kevésbé aggasztja az
esetleges munkahelyváltás gondolata: úgy
érzik, piacképes tudásunknak köszönhetően
gyorsan találnának új munkahelyet.
A multinál dolgozók választását jobban
motiválja a fizetések versenyképessége, a
piacképes tudás, és a jól működő vállalati
háttér, érdekes, hogy ezzel szemben a nem
multiknál dolgozók motivációja sokkal inkább
a munka erkölcsi elismerése, és kevésbé a pénz.
És a pénz?
A fizetés továbbra is a magyar
munkavállalók egyik legnagyobb szívfájdalma,
sőt a tavalyi év óta némileg (2%-kal) esett
a fizetéssel való elégedettség. Tény
azonban, hogy a régi EU-tagállamokban a
fizetések tekintetében ugyanolyan alacsony
elégedettséggel találkozunk, mint
Magyarországon, tehát a magasabb
bérszínvonal nem feltétlenül jár magasabb
elégedettséggel. A különbség a juttatásoknál
jelentkezik: a régi tagországokban a béren
kívüli juttatások megítélése csak
árnyalatnyival magasabb a fizetésénél.
Magyarország azonban kilóg a sorból, mert
itt magasabb a juttatásokkal való
elégedettség. Tapasztalataink szerint ez
abból fakad, hogy a magyar munkavállalóknak
nincsenek nagy elvárásaik juttatásaikkal
szemben, hiszen azt nem fizetésük részének
tekintik, hanem valami olyannak, ami ha van
jó, ha nincs, akkor sem olyan nagy probléma.
A juttatásokkal való elégedettség teljes
mértékben magyar sajátosság volt: nemcsak a
régi EU-tagállamok, hanem a "keleti blokk"
többi államához képest sem volt
megfigyelhető ez a különbség. A jelenség
azonban megszűnőben van: a tavalyi évhez
képest a munkavállalók elégedetlenebbek
juttatásaikkal, így mintha ezen a területen
is kezdenénk hasonlítani Európához.
És mit tennének vajon akkor a
magyar munkavállalók, ha megnyernék a lottó
főnyereményt, és nem fizetésükből kellene
megélniük? Meglepően erősnek és
megingathatatlannak tűnik egy magyar
munkavállaló munkakedve: 65 százalékuk még
akkor is dolgozna valamit, ha megnyerné a
főnyereményt, és csak 15 százalékuk biztos
benne, hogy feladná a munkáját. Nem meglepő
módon, azok választanák a nyeremény ellenére
a munka rögös útját, akik magas
végzettségűek és elmondható róluk, hogy túl
sok időt fektettek a tanulásba ahhoz, hogy
feladják (az egyetemet végzettek 75
százaléka dolgozna, míg a szakmunkásképzőt
végzettek 49 százaléka). Szintén nehezebben
csábulnának el a magasabb beosztásban
dolgozók (leginkább a felsővezetők). A
fiatalok (25 év alattiak) közül minden
negyedik ember azonnal abbahagyná a munkát,
míg a 25 év felettiek már sokkal
megfontoltabbak. Iparágakat tekintve az
IT/telecom szektorban dolgozók számára
legfontosabb a munka, míg a pénzintézetek
dolgozói mondanának le róla a legkönnyebb szívvel.
Mi különbözteti meg a Legjobbakat az átlagostól?
"A tavalyi évekhez hasonlóan
továbbra is a felső vezetés és a
munkavállalók kapcsolata, illetve a
tehetséges alkalmazottak megszerzése és
megtartása maradt a legfontosabb
megkülönböztető tényező a Legjobbak és az
átlagos vállalatok között" – mondta Veres
Rita. "Szembetűnő, hogy a Legjobb
Munkahelyeknél dolgozó megkérdezetteknek
76%-a gondolja úgy, hogy a felső vezetés
biztosan kézben tartja, és hozzáértően
irányítja a vállalatot, miközben a tejes
mintát figyelembe véve az alkalmazottak
mindössze 41%-a vélekedik hasonlóan. A
felmérés kapcsán elvégzett statisztikai
elemzések egyértelműen bizonyítják: a felső
vezetéssel és a munkavállalói érdekek
figyelembe vételével való elégedettség
befolyásolja leginkább az elkötelezettséget
és a kötődést."
Az alábbi táblázat a Legjobbak és az átlagos vállalatok közötti legfontosabb megkülönböztető tényezőket szemlélteti:
Megkülönböztető tényező | Teljes minta | Legjobbak | Különbség |
A felsővezetés jól irányítja a vállaltot. | 41 | 76 | 35 |
A cég tisztességesen bánik munkatársaival. | 46 | 76 | 30 |
Nyugodt szívvel ajánlanám a vállalatot munkát kereső barátaimnak. | 43 | 73 | 30 |
Cégünk működése elősegíti vállalati céljaink elérését. | 34 | 63 | 29 |
A felsővezetés egyaránt figyelembe veszi a vállalati és munkavállalói érdekeket. | 29 | 59 | 30 |
Bízom a felsővezetésben. | 44 | 73 | 29 |
Vállaltunk rugalmasan alkalmazkodik a változásokhoz. | 38 | 64 | 26 |
A vállalat vonzó munkahely a rátermett, tehetséges emberek számára. | 40 | 66 | 26 |
Vállalatunk meg tudja tartani legjobb embereit | 26 | 53 | 27 |
A számadatok az elégedett munkatársak arányát mutatják. |
A következő táblázatban azok a kérdések szerepelnek, amelyek kapcsán a dolgozói elégedettség a legmagasabb volt: | |||
Közös erények | Teljes minta | Legjobbak | Különbség |
Szeretem szakmámat, hivatásomat | 72 | 81 | 9 |
Tudom, mit várnak el tőlem munkakörömben | 72 | 80 | 8 |
Elégedett vagyok napi munkavégzésem helyszínével. | 66 | 77 | 11 |
Kollégáimmal csapatként dolgozunk együtt. | 63 | 76 | 13 |
Vállalatunk ügyfélkozpontú | 63 | 84 | 21 |
Kollégáim tiszteletben tartják gondolataimat, érzéseimet | 61 | 74 | 13 |
Az alábbi táblázat azokat a területeket mutatja, amelyekkel a legelégedetlenebbek a magyar munkavállalók:
Az alábbi táblázat azokat a területeket mutatja, amelyekkel a legelégedetlenebbek a magyar munkavállalók: | |||
Közös bűnök | Teljes minta | Legjobbak | Különbség |
Vállalatunk meg tudja tartani legjobb embereit | 26 | 53 | 27 |
Fizetésem elvégzett munkámmal, a rám bízott feladattal | 25 | 46 | 21 |
A vállalat megfelelő előrelépési lehetőséget biztosít számunkra. | 25 | 42 | 17 |
Vállalatunknál a legrátermettebb munkatársakat léptetik elő | 24 | 38 | 14 |
A vállalatnál annak alapján ismerik és fizetik meg a munkatársakat, hogy mennyire járulnak hozzá a cég eredményeihez. | 20 | 37 | 17 |
Az "Új Világ" kapujában
Az Európai Unióhoz való csatlakozás
új lehetőségeket, és veszélyeket hozott és
hoz magával. A magyar munkavállalók teljes
mértékben megosztottak azzal kapcsolatban,
hogy történnek-e változások életükben az
EU-hoz való csatlakozásnak köszönhetően.
Egyelőre kisebbségben vannak azok, akik
jelentős változásokat várnak szervezetük
életében (21%-uk gondolja így), a dolgozók
hozzáállása azonban jelentős különbségeket
mutat. Minél rugalmasabbnak érzik a
munkatársak vállalatuk változásokra adott
reakcióját, annál erősebben kötődnek hozzá.
A változásokra tudatosan készülő vállalatok
azonban nem bízzák ezt a véletlenre: a
dolgozók megtartását, kötődésének erősítését
a munkavállalói igények megismerésére és
kielégítésére irányuló HR-programokkal
segítik elő.
Nem egyértelműen dédelgetnek
rózsaszínű álmokat a magyar munkavállalók
azzal kapcsolatban, hogy az EU többet tud
ígérni: a munkavállalók 22%-a egyértelműen
nem hisz ebben. Minden harmadik magyar
munkavállaló gondolja úgy, hogy egy
klasszikus EU-s munkahelyen jobb dolgozni.
Különösen a beosztottak, fiatalok, és az
alacsonyabb iskolai végzettségűek gondolják
így. Jelentős azon alkalmazottak száma is,
akik annak ellenére, hogy nem hisznek benne,
mégis szívesen mennének: a felsővezetőkre
jellemző ez a hozzáállás, melynek hátterében
a nemzetközi karrier vonzó lehetősége
állhat. A multik dolgozói szintén
szívesebben próbálnának szerencsét az EU más
országaiban (összességében véve a magyar
munkavállalók 45%-a vállalna szívesen munkát
az EU más országaiban, míg 23%-a egyáltalán
nem élne ezzel a lehetőséggel).
Néhány szó a Hewitt Inside-ról:
A Hewitt Inside Consulting átfogó
emberi erőforrás megoldásokra szakosodott
tanácsadó cég, amely 20 munkatársával áll
több mint 200 vállalati ügyfele
szolgálatában. Az Inside Rt. és a Hewitt
Associates közös vállalataként
világszínvonalú szolgáltatásokat nyújt
ügyfeleinek a HR menedzsment területén -
egyesítve az Inside évtizedes magyarországi
tapasztalatait a Hewitt 60 éves
múltjával.
Szakértelmére támaszkodva
képes olyan humán tőkével kapcsolatos
kihívások megoldására, amelyekkel minden
vállalat nap mint nap szembesülhet. A Hewitt
Inside tevékenysége és üzleti
szolgáltatás-portfoliója az alábbi négy
kulcsfontosságú területen ("4 corners") nyugszik:
- Benchmarking
- HR Hatékonyság
- HR Stratégia
- Tehetségmenedzsment
BenchmarkingHR HatékonyságHR StratégiaTehetségmenedzsment A Hewitt Inside tudásának legjavát
nyújtja partnereinknek - legyen szó akár egy
egyszerű, vagy egy átfogó, számos működési
területet érintő kérdésről. Teljeskörű
szakmai támogatást nyújt ügyfeleinek a
munkaerőben rejlő értékek hatékony
kiaknázásában és testre szabott
szolgáltatás-csomagjaival a piaci előny
megszerzésében és megtartásában. A cég
munkatársai nagy hangsúlyt fektetnek iparági
ismereteik globális és a helyi
sajátosságokat egyaránt figyelembe vevő
elmélyítésére és a Hewitt Inside nemzetközi
tudásbázisán keresztül naprakész
információkkal tudnak szolgálni a más
országokban fellelhető benchmark adatokról
és legjobb gyakorlatokról.
A Hewitt
Inside nevéhez fűződik az immár negyedik éve
megrendezésre kerülő, idén már több mint 80
résztvevőt számláló "Legjobb
Munkahely-felmérés"
(www.legjobbmunkahely.hu), valamint a
szintén többéves múltra visszatekintő
„Átfogó Kompenzációs Kutatás”
(www.hewitt.inside.hu/TCM/TCM.htm).
2004 májusában "HR a 21. században" címmel a
Hewitt Inside megjelentette a Hewitt
Associates Egyesült Államokban kiadott, „HR
in the 21st Century” című
esettanulmány-gyűjteményének magyar nyelvű
változatát
További információ:
T-Mobile Magyarország Rt.
Kommunikációs Igazgatóság
36-1/265-9200