Sajtóközlemények

19.265 ALKALMAZOTT VÁLASZAI ALAPJÁN 2004 LEGJOBB MUNKAHELYEI:T-MOBILE MAGYARORSZÁG TÁVKÖZLÉSI RT. DEBRECENI HŐSZOLGÁLTATÓ RT.

Budapest, 2004. november 3.

A Hewitt Inside és a Figyelő immár negyedszer megrendezett Legjobb Munkahely-felmérésében idén 95 vállalat 19.265 munkavállalója vett részt.

A korábbi hagyományoktól eltérően, a jobb összehasonlíthatóság érdekében, idén először két, "Kis-és középvállalatok", valamint "Nagyvállalatok" kategóriában mérettethették meg magukat a vállalatok. A kutatás eredményei alapján 2004-ben Magyarország Legjobb Munkahelye a Debreceni Hőszolgáltató Rt. és a T-Mobile Magyarország Távközlési Rt. lett.

"A munkatársaim döntő többsége sem gondolja másképpen, ahogy én: a közös sikerhez kell egy csapat, ahol a hátvédekre ugyanúgy szükség van, mint a góllövő csatárokra."
Csonka Tibor, a Debreceni Hőszolgáltató Rt. vezérigazgatója

"A T-Mobile sikereinek titka a csapatmunka és az a törekvésünk, hogy a munkatársainkkal való munkakapcsolatunkban, a számukra nyújtott juttatásainkban mindig ott legyen a "személyes többlet". Nagyon komoly elismerésnek, munkatársaink részéről pedig eddigi hatékony együttműködésünk visszaigazolásnak tekintem ezt a díjat. Hiszem, hogy ügyfeleink és partnereink elégedettségének egyik tényezője is ez a magas szintű dolgozói elkötelezettség."
Sugár András, a T-Mobile Magyarország Távközlési Rt. vezérigazgatója

Veres Rita, a Hewitt üzletágvezetője a 2004-es Legjobb Munkahely felmérés legfontosabb tendenciáit a következőképp összegezte:
"A felmérés eredményei alapján elmondhatjuk, hogy - a tavalyi trendekhez viszonyítva - az alkalmazottak kritikusabban szemlélik vállalatukat – a termék- és a munkaerő piacon elért sikereik tekintetében egyaránt. Némiképp csökkent elkötelezettségük és európai, illetve amerikai társaikhoz hasonlóan, a magyar munkavállalóknak is egyre inkább racionális és nem csupán érzelmi indokokra van szükségük ahhoz, hogy szeressék vállalatukat és hosszabb távon is potenciális munkahelyként tekintsenek rá."

A Hewitt Associates és az amerikai Fortune magazin első ízben 1997-ben állította össze a "Legjobb 100 munkahely" listáját. Négy évvel később, 2001-ben, a Hewitt Associates leányvállalata, a Hewitt Inside Consulting és a Figyelő gazdasági hetilap a magyar vállalatok körében is elvégezte a felmérést.

Azóta három év telt el és mára már elmondhatjuk, hogy a Legjobb Munkahely-felmérés - kinőve a gyermekcipőből - Magyarország legátfogóbb alkalmazotti elégedettség- és elkötelezettség-felmérése lett. A szélesedő résztvevői bázisnak köszönhetően a felmérés eredményeiből kapott információk köre évről-évre bővül, lehetővé téve iparági és regionális összehasonlítások készítését, valamint a legjobb vállalati gyakorlatok bemutatását.

Az elmúlt évekhez hasonlóan, az idei felmérés eredményei is érdekes tendenciákat tártak fel.

Gazdasági háttér

Az élesedő termékpiaci versenyhelyzet munkaerőpiacra gyakorolt hatása hosszútávon is érvényesül - az elmúlt években munkahelyük biztonságát illetően elbizonytalanodott munkatársak nem nyerték vissza vállalatukba vetett hitüket. A gazdaság egészében tapasztalható konszolidáció hatásai miatt előtérbe került a vállalatok hatékonyság-növelésének kérdése. A kedvezőtlen makrogazdasági kondíciók - erős nemzeti valuta, magas belföldi kamatszint - következtében a munkavállalók gyakran a bérek visszafogásával, sőt olykor létszámleépítéssel kénytelenek szembesülni és ez pesszimistább hozzáállásukban köszön vissza.

Kritikusabb hozzáállás - enyhén csökkenő elkötelezettség

A 2003-as tendenciákhoz képest kissé - mintegy 2%-kal - lazult a munkavállalók munkahelyükhöz való kötődése és ezzel párhuzamosan tovább erősödött a munkavállalói öntudat. Az alkalmazottak egyre inkább felismerik értékeiket, és határozott igényekkel fordulnak munkáltatóik felé. Az elkötelezettség főként a fiatal munkavállalók körében mutat erőteljesebb gyengülést, ezért a fiatal tehetségek megtartása egyre nehezebb feladat a vállalatok számára.

"A magyar munkavállalók elkötelezettségének csökkenéséhez hozzájárul a már tavaly is felbukkant tendencia, mely szerint a magyar dolgozók inkább kifelé, más munkahelyek felé tekintgetnek" - fogalmazott Veres Rita. "Állandóan összehasonlítják saját munkahelyüket a hallomásból ismertekkel - és természetesen a szomszéd kertje mindig zöldebbnek tűnik" - tette hozzá. A mélyebb statisztikai elemzések egyértelműen rámutattak: a cég sikerességének megítélése a vártnál sokkal nagyobb mértékben befolyásolja a dolgozók hűségét. 2003-hoz képest csökkent azon munkavállalók száma, akik úgy gondolják, hogy jelenlegi munkahelyük jobb, mint más cégek. Ráadásul a magyar munkavállalók az évek múlásával egyre kritikusabbak vállalatuk működésével szemben.

Az önmegvalósítás rögös útján

A felmérés eredményeit tekintve szembetűnő, hogy a magyar munkahelyek nem tudják kihasználni a munkavállalók munkaszeretetükből fakadó lelkesedését. Az alkalmazottak 72%-a szereti munkáját, mégis mindössze 43%-uk látja saját munkájának értelmét. A dolgozók ilyen irányú motiválása elvileg nem elképzelhetetlen - a korábban csatlakozott EU-tagállamok vállalatai általában nagyobb hatékonysággal oldják meg ezt a feladatot: az alkalmazottak napi munkájuk során jobban ki tudják aknázni meglévő képességeiket, mint Magyarországon, vagy a "keleti blokk" többi államában.

Ezek szerint a magyar munkavállalók képességeikhez képest alacsonyabb szintű munkát végeznek, túlképzettnek tartják magukat és ez természetesen kedvezőtlenül befolyásolja munkakedvüket is. A cégek hamarosan kénytelenek lesznek szembe nézni a ténnyel: ez a jelenség hosszú távon nem fenntartható. A felmérés adatai is ezt igazolják: amennyiben a jelenlegi helyzet nem változik, az elkötelezettség további esésére kell számítanunk, hiszen a magyar munkavállalók tudatosságához tartozik az is, hogy egyre kevésbé érik be a képességeiken aluli feladatokkal. A magyar helyzetet az is súlyosbítja, hogy a régi EU tagországokban lényegesen nagyobb mozgásterük van a dolgozóknak saját munkájuk végzéséhez szükséges döntések meghozatalában. E tekintetben az átlagos magyar vállalatok még a kelet európai átlagnál is rosszabb eredményűek.

Multi ugródeszkák - tudatos választás

Nem tévhit az a tény, hogy a magyar munkavállalók hajlamosak jó ugródeszkának tekinteni a multi cégeket. Megállapításunkat alátámasztja az is, hogy az itt dolgozók kevésbé terveznek vállalatuknál maradni. Egyértelműen a multik mellett szól, hogy több, más munkahelyeken is kamatoztatható tudást szerezhetnek az itt dolgozók, tehát jó befektetésnek érzik az itt eltöltött időt. Ezzel párhuzamosan a multik dolgozói magabiztosabbak elhelyezkedésüket tekintve: egy multi cég dolgozóját sokkal kevésbé aggasztja az esetleges munkahelyváltás gondolata: úgy érzik, piacképes tudásunknak köszönhetően gyorsan találnának új munkahelyet.
A multinál dolgozók választását jobban motiválja a fizetések versenyképessége, a piacképes tudás, és a jól működő vállalati háttér, érdekes, hogy ezzel szemben a nem multiknál dolgozók motivációja sokkal inkább a munka erkölcsi elismerése, és kevésbé a pénz.

És a pénz?

A fizetés továbbra is a magyar munkavállalók egyik legnagyobb szívfájdalma, sőt a tavalyi év óta némileg (2%-kal) esett a fizetéssel való elégedettség. Tény azonban, hogy a régi EU-tagállamokban a fizetések tekintetében ugyanolyan alacsony elégedettséggel találkozunk, mint Magyarországon, tehát a magasabb bérszínvonal nem feltétlenül jár magasabb elégedettséggel. A különbség a juttatásoknál jelentkezik: a régi tagországokban a béren kívüli juttatások megítélése csak árnyalatnyival magasabb a fizetésénél. Magyarország azonban kilóg a sorból, mert itt magasabb a juttatásokkal való elégedettség. Tapasztalataink szerint ez abból fakad, hogy a magyar munkavállalóknak nincsenek nagy elvárásaik juttatásaikkal szemben, hiszen azt nem fizetésük részének tekintik, hanem valami olyannak, ami ha van jó, ha nincs, akkor sem olyan nagy probléma. A juttatásokkal való elégedettség teljes mértékben magyar sajátosság volt: nemcsak a régi EU-tagállamok, hanem a "keleti blokk" többi államához képest sem volt megfigyelhető ez a különbség. A jelenség azonban megszűnőben van: a tavalyi évhez képest a munkavállalók elégedetlenebbek juttatásaikkal, így mintha ezen a területen is kezdenénk hasonlítani Európához.

És mit tennének vajon akkor a magyar munkavállalók, ha megnyernék a lottó főnyereményt, és nem fizetésükből kellene megélniük? Meglepően erősnek és megingathatatlannak tűnik egy magyar munkavállaló munkakedve: 65 százalékuk még akkor is dolgozna valamit, ha megnyerné a főnyereményt, és csak 15 százalékuk biztos benne, hogy feladná a munkáját. Nem meglepő módon, azok választanák a nyeremény ellenére a munka rögös útját, akik magas végzettségűek és elmondható róluk, hogy túl sok időt fektettek a tanulásba ahhoz, hogy feladják (az egyetemet végzettek 75 százaléka dolgozna, míg a szakmunkásképzőt végzettek 49 százaléka). Szintén nehezebben csábulnának el a magasabb beosztásban dolgozók (leginkább a felsővezetők). A fiatalok (25 év alattiak) közül minden negyedik ember azonnal abbahagyná a munkát, míg a 25 év felettiek már sokkal megfontoltabbak. Iparágakat tekintve az IT/telecom szektorban dolgozók számára legfontosabb a munka, míg a pénzintézetek dolgozói mondanának le róla a legkönnyebb szívvel.

Mi különbözteti meg a Legjobbakat az átlagostól?

"A tavalyi évekhez hasonlóan továbbra is a felső vezetés és a munkavállalók kapcsolata, illetve a tehetséges alkalmazottak megszerzése és megtartása maradt a legfontosabb megkülönböztető tényező a Legjobbak és az átlagos vállalatok között" – mondta Veres Rita. "Szembetűnő, hogy a Legjobb Munkahelyeknél dolgozó megkérdezetteknek 76%-a gondolja úgy, hogy a felső vezetés biztosan kézben tartja, és hozzáértően irányítja a vállalatot, miközben a tejes mintát figyelembe véve az alkalmazottak mindössze 41%-a vélekedik hasonlóan. A felmérés kapcsán elvégzett statisztikai elemzések egyértelműen bizonyítják: a felső vezetéssel és a munkavállalói érdekek figyelembe vételével való elégedettség befolyásolja leginkább az elkötelezettséget és a kötődést."

Az alábbi táblázat a Legjobbak és az átlagos vállalatok közötti legfontosabb megkülönböztető tényezőket szemlélteti:

Megkülönböztető tényező Teljes minta Legjobbak Különbség
A felsővezetés jól irányítja a vállaltot. 41 76 35
A cég tisztességesen bánik munkatársaival. 46 76 30
Nyugodt szívvel ajánlanám a vállalatot munkát kereső barátaimnak. 43 73 30
Cégünk működése elősegíti vállalati céljaink elérését. 34 63 29
A felsővezetés egyaránt figyelembe veszi a vállalati és munkavállalói érdekeket. 29 59 30
Bízom a felsővezetésben. 44 73 29
Vállaltunk rugalmasan alkalmazkodik a változásokhoz. 38 64 26
A vállalat vonzó munkahely a rátermett, tehetséges emberek számára. 40 66 26
Vállalatunk meg tudja tartani legjobb embereit 26 53 27
A számadatok az elégedett munkatársak arányát mutatják.
A következő táblázatban azok a kérdések szerepelnek, amelyek kapcsán a dolgozói elégedettség a legmagasabb volt:
Közös erények Teljes minta Legjobbak Különbség
Szeretem szakmámat, hivatásomat 72 81 9
Tudom, mit várnak el tőlem munkakörömben 72 80 8
Elégedett vagyok napi munkavégzésem helyszínével. 66 77 11
Kollégáimmal csapatként dolgozunk együtt. 63 76 13
Vállalatunk ügyfélkozpontú 63 84 21
Kollégáim tiszteletben tartják gondolataimat, érzéseimet 61 74 13

Az alábbi táblázat azokat a területeket mutatja, amelyekkel a legelégedetlenebbek a magyar munkavállalók:

Az alábbi táblázat azokat a területeket mutatja, amelyekkel a legelégedetlenebbek a magyar munkavállalók:
Közös bűnök Teljes minta Legjobbak Különbség
Vállalatunk meg tudja tartani legjobb embereit 26 53 27
Fizetésem elvégzett munkámmal, a rám bízott feladattal 25 46 21
A vállalat megfelelő előrelépési lehetőséget biztosít számunkra. 25 42 17
Vállalatunknál a legrátermettebb munkatársakat léptetik elő 24 38 14
A vállalatnál annak alapján ismerik és fizetik meg a munkatársakat, hogy mennyire járulnak hozzá a cég eredményeihez. 20 37 17

Az "Új Világ" kapujában

Az Európai Unióhoz való csatlakozás új lehetőségeket, és veszélyeket hozott és hoz magával. A magyar munkavállalók teljes mértékben megosztottak azzal kapcsolatban, hogy történnek-e változások életükben az EU-hoz való csatlakozásnak köszönhetően. Egyelőre kisebbségben vannak azok, akik jelentős változásokat várnak szervezetük életében (21%-uk gondolja így), a dolgozók hozzáállása azonban jelentős különbségeket mutat. Minél rugalmasabbnak érzik a munkatársak vállalatuk változásokra adott reakcióját, annál erősebben kötődnek hozzá. A változásokra tudatosan készülő vállalatok azonban nem bízzák ezt a véletlenre: a dolgozók megtartását, kötődésének erősítését a munkavállalói igények megismerésére és kielégítésére irányuló HR-programokkal segítik elő.

Nem egyértelműen dédelgetnek rózsaszínű álmokat a magyar munkavállalók azzal kapcsolatban, hogy az EU többet tud ígérni: a munkavállalók 22%-a egyértelműen nem hisz ebben. Minden harmadik magyar munkavállaló gondolja úgy, hogy egy klasszikus EU-s munkahelyen jobb dolgozni. Különösen a beosztottak, fiatalok, és az alacsonyabb iskolai végzettségűek gondolják így. Jelentős azon alkalmazottak száma is, akik annak ellenére, hogy nem hisznek benne, mégis szívesen mennének: a felsővezetőkre jellemző ez a hozzáállás, melynek hátterében a nemzetközi karrier vonzó lehetősége állhat. A multik dolgozói szintén szívesebben próbálnának szerencsét az EU más országaiban (összességében véve a magyar munkavállalók 45%-a vállalna szívesen munkát az EU más országaiban, míg 23%-a egyáltalán nem élne ezzel a lehetőséggel).

Néhány szó a Hewitt Inside-ról:
A Hewitt Inside Consulting átfogó emberi erőforrás megoldásokra szakosodott tanácsadó cég, amely 20 munkatársával áll több mint 200 vállalati ügyfele szolgálatában. Az Inside Rt. és a Hewitt Associates közös vállalataként világszínvonalú szolgáltatásokat nyújt ügyfeleinek a HR menedzsment területén - egyesítve az Inside évtizedes magyarországi tapasztalatait a Hewitt 60 éves múltjával.
Szakértelmére támaszkodva képes olyan humán tőkével kapcsolatos kihívások megoldására, amelyekkel minden vállalat nap mint nap szembesülhet. A Hewitt Inside tevékenysége és üzleti szolgáltatás-portfoliója az alábbi négy kulcsfontosságú területen ("4 corners") nyugszik:

  • Benchmarking
  • HR Hatékonyság
  • HR Stratégia
  • Tehetségmenedzsment

BenchmarkingHR HatékonyságHR StratégiaTehetségmenedzsment A Hewitt Inside tudásának legjavát nyújtja partnereinknek - legyen szó akár egy egyszerű, vagy egy átfogó, számos működési területet érintő kérdésről. Teljeskörű szakmai támogatást nyújt ügyfeleinek a munkaerőben rejlő értékek hatékony kiaknázásában és testre szabott szolgáltatás-csomagjaival a piaci előny megszerzésében és megtartásában. A cég munkatársai nagy hangsúlyt fektetnek iparági ismereteik globális és a helyi sajátosságokat egyaránt figyelembe vevő elmélyítésére és a Hewitt Inside nemzetközi tudásbázisán keresztül naprakész információkkal tudnak szolgálni a más országokban fellelhető benchmark adatokról és legjobb gyakorlatokról.
A Hewitt Inside nevéhez fűződik az immár negyedik éve megrendezésre kerülő, idén már több mint 80 résztvevőt számláló "Legjobb Munkahely-felmérés" (www.legjobbmunkahely.hu), valamint a szintén többéves múltra visszatekintő „Átfogó Kompenzációs Kutatás” (www.hewitt.inside.hu/TCM/TCM.htm).
2004 májusában "HR a 21. században" címmel a Hewitt Inside megjelentette a Hewitt Associates Egyesült Államokban kiadott, „HR in the 21st Century” című esettanulmány-gyűjteményének magyar nyelvű változatát

További információ:
T-Mobile Magyarország Rt.
Kommunikációs Igazgatóság
36-1/265-9200