Sajtóhírek

Budapest, 2005. január 24.

2002-ben indult útjára a hazai tudományos ismeretterjesztés legsikeresebb vállalkozása, a 2004-ben Prima Primissima díjjal kitüntetett Mindentudás Egyeteme. Az eddig eltelt időszak azt bizonyítja, hogy a programsorozat nem veszít lendületéből, a közönség harmadik éve töretlen lelkesedéssel nézi, hallgatja, olvassa a Mindentudás Egyeteme előadásait a helyszínen, a különböző televízió csatornákon, rádiókban, az írott sajtóban és a www.mindentudas.hu honlapon. A hatodik szemeszter 2005. január 24-én kezdődik és június közepéig tart.

A hazai tudományos ismeretterjesztés talán legmerészebb vállalkozása, a Magyar Tudományos Akadémia, a Matáv és az Axelero által közösen alapított Mindentudás Egyeteme immár hatodik szemeszterébe lépett. A heti rendszerességgel ismétlődő előadásokat egyre több klubrendezvény, szakmai beszélgetés és közéleti találkozó, valamint internetes oktatási program is kíséri. Mára a sorozat, mint márkanév elhagyhatatlan hivatkozási alappá vált. A Mindentudás Egyeteme mára a közgondolkodás részévé vált, témát kínál a magánbeszélgetésekhez, és időről-időre felbukkan a közélet színterein is. 2004 végéig 92 előadásra került sor, melyet 120 órányi tv film rögzít. Az előadások helyszínén a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen mintegy 25 ezren hallgatták a legkiválóbb hazai tudósok előadásait. Az internetes letöltések száma eléri az 5 milliót.

2005-ben a Fizika évének jegyében indítja programját a Mindentudás Egyeteme. Január 24-én Szabó Gábor: Milyen messze esett Newton almája? - A fizikai gondolkodásmód és a természettudományok címmel tartja szemeszter nyitó előadását, melyben azt vizsgálja, hogy hogyan hatott a fizika a társadalom és a kultúra fejlődésére. A félév során öt további fizikai tárgyú előadásra kerül sor: Kolláth Zoltán a csillagbelső hangjairól, Faigel Gyula az atomi szerkezetekről, Fodor Zoltán a világegyetem keletkezéséről, Závodszky Péter a fehérjék szerkezetéről és funkciójáról egy fizikus szemszögéből beszél, valamint Kroó Norbert szemeszterzáró előadása a fény fizikájáról szól majd.

2005 azonban nemcsak a fizika éve, hanem József Attila születésének 100. évfordulója is. Ebből az alkalomból Bókay Antal tart előadást a költő születésnapján, április 11-én. A Mindentudás Egyeteme így emlékezik a 20. század legnagyobb hatású költőjére. Idén 15 éves a magyar demokrácia. Jó alkalom ez arra, hogy az alkotmányosság kérdéseiről (Bihari Mihály, Sólyom László), a politikum sajátosságáról (Bence György) beszéljünk. Március 7-én kerül sor a Mindentudás Egyeteme 100. előadására, melyet a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Vízi E. Szilveszter tart. Előadásában a társadalmat rendkívüli mértékben foglalkoztató kérdésről beszél: a kemény drogok kultúrtörténeti és biológiai kérdéseiről.

A Mindentudás Egyeteme kiemelt fontosságot tulajdonít annak, hogy előadásai a határon túli magyar közösségek számára is elérhetőek legyenek. Ennek jelentős állomása volt 2004. májusában az első határon túl szervezett előadás Révkomáromban. A sorozat folytatásaként november 18-án Erdélybe, a határon túli magyar kultúra fellegvárába látogatott a Mindentudás Egyeteme. Az ötödik szemeszter egyik legkiválóbb előadását tartotta Szilágyi N. Sándor nyelvész professzor Kolozsvárott. A hatodik szemeszterben is folytatódnak határon túli előadásaink. Ismét Erdélybe látogatunk Marosvásárhelyre.

Természetesen a határon belül is igyekszünk minél többekhez személyesen eljutni, ezért a korábbi sikeres vidéki (pécsi, szegedi, miskolci és veszprémi) előadásokat most újabbak követik: Debrecenben, Sopronban és Gödöllőn.

A hatodik szemeszter előadásai:

január 24. Szabó Gábor: Milyen messzire esett Newton almája? - A fizikai gondolkodásmód és a természettudományok
január 31. Kolláth Zoltán: A csillagbelső hangjai - a modern szférák zenéje
február 7. Faigel Gyula: Mire jó a röntgenvonalzó? - Az atomi szerkezet meghatározása röntgensugárzással
február 14. Száz János: Talált pénz - Opciók a mindennapokban és a pénzügyi piacokon
február 21. Makovecz Imre: A szerves gondolkodásról, a szerves építészetről
február 28. Palkovics László: Intelligens járművek
március 7. Vizi E. Szilveszter: Kemény drogok - a kreativitás mítosza és a rombolás valósága
március 21. Fodor Zoltán: A világ keletkezése és az elemi részek fizikája
április 4. Sótonyi Péter Tamás: A csirke kikelésétől a Spanyol Lovasiskoláig - Az állatok mozgásának elemzése
április 11. Bókay Antal: Énszerkezet, önteremtés - József Attila üzenete
április 18. Závodszky Péter: Fehérjék - a szerkezettől a funkcióig, a fizikától a biológiáig
április 25. Horváth Attila: Lopakodó járvány - A nemi érintkezéssel terjedő fertőzések
május 2. Karádi István: Infarktus és koleszterin
május 9. Bihari Mihály: Alkotmányos rendszerváltás
május 23. Sólyom László: Az alkotmány őrei
május 30. Bence György: A politikum sajátossága
június 6. Kroó Norbert: A fény fizikája