Biztonságosan: tanácsok szülőknek

Egy gyerek a jót feltételezi mindenkiről, és könnyen belefeledkezik a dolgokba. Főleg egy olyan izgalmas „játszótéren”, mint az internet. Így viszont könnyű prédájává válhat azoknak, akik épp ebből a hozzáállásból igyekeznek hasznot húzni. De mit művelnek ők pontosan, és mit tehetünk az ellen, hogy a gyerek a csapdájukba sétáljon?

• Adathalászat (phishing): Az adathalászok többnyire személyes, belépési és bankkártyaadatainkra vadásznak, hogy aztán a nevünkben költhessék a mi pénzünket. Gyakran álcázzák magukat hamis e-mailekkel, amelyek látszólag a bankunktól érkeznek, de valódi céljuk a személyiséglopás. Hatékonyan védekezhetünk ellenük, ha a lelkére kötjük a gyereknek, hogy adatait csak a mi jóváhagyásunkkal adja meg, és ne tegye mindenki számára láthatóvá a közösségi médiában megosztott, vele kapcsolatos információkat sem. Ha pedig egy játékot szeretne letölteni vagy megvásárolni, akkor bármilyen unalmas is, olvassuk át együtt a felhasználási feltételeket. Nehogy egy gyanútlan kattintással olyan szerződést kössünk, ami fizetési kötelezettséggel jár.
• Online zaklatás (cyberbullying): Sajnos vannak olyan gyerekek, akik az iskolai sérelmeiket az interneten torolják meg. Ők azok, akik többek között rosszindulatú pletykákat terjeszthetnek a gyerekünkről, hamis profilokkal posztolhatnak a nevében, de a fenyegetés és zsarolás is gyakori. Beszéljük meg a gyerekkel, hogy ilyen esetekben mentse el az online elérhető bizonyítékokat (pl. készítsen képernyőfotót), és azonnal forduljon hozzánk. A zaklatók kedvét könnyen elvehetjük a „mókától”, ha feljelentjük őket a rendőrségen, vagy a következő, ellenük jogosan fellépő szervezeteknél: https://biztonsagosinternet.hu/, http://www.kek-vonal.hu
• „Letörölhetetlen” tartalmak: Nem légből kapott mondás, hogy ami egyszer kikerült a netre, az örökre ott is marad. Ezért értessük meg a gyerekünkkel, hogy posztolás és az adatai megadása előtt inkább szóljon, mint hogy később megbánja a tettét. De kétségbe azért ne essünk: sok esetben szerencsére jogunk van kérni megosztott tartalmaink és adataink törlését, illetve le is iratkozhatunk egy nemkívánatos szolgáltatásról.
• Pszichológiai manipuláció (social engineering): Megtévesztés esetén a gyerek segítőkészségét igyekeznek ismeretlen emberek kihasználni. A manipulátorok többnyire egy kis segítséget kérnek a munkájukhoz (mondjuk személyes és pénzügyi adatok megadását), pl. egy kezdő, gyámoltalan munkatárs benyomását keltve. Ilyenkor kulcsfontosságú, hogy tudja a gyerek: nincs az a pénzintézet vagy bármilyen szolgáltató, ami ilyen módon jogosan kérhetne adatokat tőle. Ezért az engedélyünk nélkül sose adjon ki magáról semmit egy ismeretlennek!
• Erotikus tartalmak: Egyetlen kósza, akár véletlen kattintás is pillanatok alatt egy pornóoldalra terelheti csemeténket, hiszen tele az internet ilyen jellegű hirdetésekkel. Jobb félni, mint megijedni, ezért még mielőtt a gyerek netezni kezdene, töltsünk le saját profiljához egy reklámblokkoló szolgáltatást a böngészőből, és tiltsuk le a nem gyerekszemnek való tartalmakat az operációs rendszerben is.

A közösségi média ma a gyerekek alapvető élettere, ahol elmélyülnek a barátságok, ahol minden fontos hír futótűzként terjed, ahol hasznos iskolai információk keringenek – és ahol ma már egyszerűen muszáj jelen lenni, ha csemeténk nem szeretne kimaradni a gyerekközösség ügyes-bajos dolgaiból.

A sok pozitívum mellett viszont a nyilvánosság, azaz a lájkok és megosztások révén könnyen követhetővé és leinformálhatóvá válik a gyerek. Természetes, hogy minden örömét és bánatát meg szeretné osztani a barátaival, mégis: segítsünk megtalálni neki az arany középutat! Egyrészt: elég, ha tényleg csak a barátai látják a megmozdulásait – ezért nézzük át együtt a biztonsági profilbeállításait. Másrészt: védjük a vírusoktól és a hackertámadásoktól saját profilját úgy, hogy kitalálunk vele egy biztonságos jelszót.

A közösségi média az a hely, ahol sokat tanulhat a gyerek a mások iránti tiszteletről és empátiáról is. Például, ha rávezetjük, hogy egy csoportkép megosztásához és betageléséhez mindenki beleegyezése szükséges, hiszen személyiségi jogokról van szó.

Vagy hogy nem minden kép megosztása olyan jó ötlet, mint amilyennek elsőre tűnik – még Snapchaten sem, hiszen törlés ide vagy oda: képernyőfotót bárki készíthet rólunk. 

Az adatai és online személyisége mellett a gyerekünk önbizalmát is meg kell védenünk. Hiszen a posztok többsége a képmanipulációnak és a jó fotóbeállításoknak köszönhetően tökéletesnek láttatja a többieket – holott senki sem az. Ne engedjük, hogy az összehasonlítás kedvét szegje a gyereknek!

Az internet szépsége, hogy összeköti az embereket az információkkal és egymással. Ha pedig okosan használjuk, akkor a családtagok között is elmélyítheti a kapcsolatokat – minden tévhittel ellentétben. Hiszen ahogyan megtanítjuk a gyerekünket cipőfűzőt kötni, biciklizni vagy olvasni, úgy tanulhatunk meg együtt egy újabb hasznos készséget: az internet használatát is. Kutathatunk együtt házidolgozatokhoz, megnézhetünk egy online madárhatározót kirándulás közben, vagy összemérhetjük az erőnket egy többszemélyes netes játékban.

A digitális, internetezésre alkalmas eszközök (számítógép, tablet, mobiltelefon stb.) közös felfedezésén túl persze a szabályokról is fontos megegyeznünk – a gyerek védelme érdekében. Határozzuk meg együtt, mikor és mennyit internetezhet, és milyen oldalakat nézegethet. Iskoláskorban akár egy kisebb pénzügyi keretben is megállapodhatunk, amit elkölthet pl. játékok letöltésére.

Bármennyire is boldog és izgatott a gyerek, amikor meglepjük a vágyott új laptoppal, mobillal vagy tablettel, ne adjuk a kezébe biztonsági beállítások nélkül, és anélkül, hogy beszélgettünk volna vele az internet veszélyeiről – a saját érdekében. Nagy baj nem történhet, ha nem feledkezünk el a következőkről:

• Vírusirtó: A vírus a malware-ek, azaz rosszindulatú programok egyik fajtája. Egy jó vírusirtó felismeri és eltávolítja a készüléket megtámadó vírusokat, ezért mindenképp telepítsünk egyet, főleg, hogy sok ingyenes irtóprogram is elérhető. De csakis megbízható helyről beszerzett vírusirtóval próbálkozzunk (pl.: Norton Antivírus, AVG Free, Avast Home, NOD32, F-Secure, Kaspersky Antivirus, ), mert ma már álvírusirtók is léteznek!
• Blacklist/whitelist: Ha szeretnénk bizonyos alkalmazások használatát korlátozni vagy engedélyezni, akkor a készülék operációs rendszerének menüjén belül könnyen megtehetjük. Ehhez az engedélyezett (blacklist) vagy nem engedélyezett (whitelist) appok listáját kell összeállítanunk a megfelelő menüpontban.
• Internetes csalás (scam): Tele az internet átveréssel próbálkozó linkekkel és weboldalakkal – amik ellen csak az óvatossága védheti meg a gyereket – feltéve, hogy hallott róluk, mert szülőként szemfülesek vagyunk. Tipikusan ilyen például, amikor egy ismeretlen weboldalra irányítják a kiszemelt felhasználót, vagy akarata ellenére megosztanak a nevében egy kínos tartalmat a közösségi oldalán.
• Wi-Fi jelszó módosítása: Hogy garantáltan biztonságosan használhassa gyermekünk a hálózatot, mielőbb cseréljük le a router gyári jelszavát. Méghozzá egy olyanra, ami minimum 8 karakteres, tartalmaz kis- és nagybetűt, számot és egy különleges karaktert is. Ezt megtehetjük, ha beírjuk a 192.168.1.1 vagy 192.168.0.1 számsort a böngészőbe, belépünk (általában a felhasználónév és a jelszó is „admin” alapbeállításban), majd megkeressük a jelszómódosítás funkciót.
• Tűzfal: A tűzfal minden adatot végigellenőriz, ami a számítógépbe be- vagy onnan kikerül. Blokkolja a hackerek tevékenységét és az ún. digitális férgek támadásait. Beállításait nagyon egyszerűen elvégezheti az operációs rendszer startmenüjéből indulva.
• Tevékenységnaplózás: Ha szeretné teljes biztonságban tudni csemetéjét, akkor arra is lehetősége van, hogy utánanézzen, mi mindent böngész rendszeresen a neten. A tevékenységek figyelését a startmenüből indulva, a felügyeleti eszközök között állíthatja be.